Az észak-borsodi nők átlagosan több mint kétszer annyi gyermeket vállalnak, mint a legnyugatibb magyar településeken élők. Az encsi járás 2,3-as születési arányszáma meghaladja valamennyi uniós tagállamét, míg a szentgotthárdi 1,1-es értékével lényegében csak Dél-Koreában születik kevesebb gyermek a világ országai közül – áll a G7.hu cikkében.
Az 2013-2017 közötti adatok alapján Borsod különböző járásaiban volt a legmagasabb termékenységi ráta. Öt olyan járás volt Magyarországon – köztük négy Borsodban –, ahol a ráta elérte a fenntarthatósághoz szükséges 2,1-es arányszámot.
Ellentétben ezzel, több nyugat-dunántúli járásban a mutatószám olyan alacsony, mint a leginkább elöregedő európai országokban, például Olaszországban és Spanyolországban (1,2-1,3). A KSH kutatói szerint a legmagasabb termékenységű népesség lakta területeken
különösen magas arányban élnek kedvezőtlen képzettségi, iskolai végzettségi, foglalkoztatási mutatókkal rendelkező (gyakran cigány etnikumú) társadalmi csoportok.
Egy 2005-ös tanulmány arra utal, hogy a cigány népesség termékenységi arányszáma 3,0 körül lehetett. Vécsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke és a felzárkózásért felelős miniszteri biztos egy 2019-es interjúban azt mondta, hogy a cigány anyák átlagos születési rátája 2,3, tehát átlagosan eggyel több gyereket szülnek, mint a nem cigányok.
Orbán Viktor 2010-es kormányzása óta jelentősen nőtt a születési ráta Magyarországon. 2010-ben az 1,25-ös arányszámmal az utolsó volt Magyarország az EU-ban. Egy évtized alatt sehol sem nőtt olyan mértékben a ráta, mint Magyarországon, így az elmúlt években ebben az EU átlag fölé került.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
